A GMO-szabályozás számos kérdést vet fel, hullámai még az Alaptörvényig is elérnek. Megítélése mind tudományos, mind jogi szempontból kérdéses, így az ellentétes vélemények folyamatosan ütköznek, különösen azért, mert a valós következmények még manapság sem láthatóak át a maguk egészében, ezért a biztos alapok helyett inkább a különböző nézőpontok fognak dönteni. Amennyiben feltételezzük, hogy az innováció ezen útja hasznos, akkor félretesszük az óvatosságot – a WTO vagy az USA és számos más ország inkább efelé hajlik –, másik lehetőségként vagy az elővigyázatosság, vagy a szükséges óvatosság alapján korlátokat szükséges felállítani – ezen utóbbi az úton járt az EU, és jár Magyarország. Az Unió megítélése az utóbbi években mintha elmozdult volna az eddigi korlátoktól. A tudományos vagy jogi szempontok mellett azonban mindenképpen etikai szempontok is megjelennek, amelyek a katolikus egyház tanítása keretében a teremtésvédelem területén belül láthatók legjobban. Az értekezés végigvezet minket azon az úton, mit is jelent a GMO és milyen fejlődési története van, melyek a teremtésvédelmi megfontolások és azok az Egyházon belül milyen lépések mentén erősödtek meg az elmúlt évtizedekben, feltárva a tanítás valós tartalmát, amely a teremtett világgal szembeni felelősségünkre világít rá. Ennek folytán a fenti generális alapok mellett a társadalmi tanítás alapjait is bemutatja. A jogi kérdések sorában pedig leginkább a haza jogi megközelítést is megalapozó EU-szabályozásra kerül a fókusz, annak történetére, gyakorlatára és folyamatban lévő alakulására.

This book is included in DOAB.