A mongolok évszázadok óta az eurázsiai térség történetének meghatározó szereplői. Az egyetlen olyan belső-ázsiai nomád nép, amely önálló birodalma létrehozása, majd annak bukása után is képes volt fennmaradni, megőrizte identitását és államiságának hagyományát. Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval Mongólia modernkori történetét a mandzsu hódoltságtól napjainkig, kitérve a politikai mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális változásokra is. Bemutatja, milyen külpolitikai stratégiák követték egymást a 20. század folyamán a függetlenség elérése, majd megtartása érdekében az Oroszország és Kína közé ékelődött országban. Megismerhetjük, hogyan jött létre a mongol teokrácia, és a mongol buddhizmus vezetője milyen szerepet játszott a 20. század eleji autonómia-törekvésekben. A könyv áttekinti, milyen hatalmi harcok során vezetett Mongólia útja a szocializmusba, miként zajlott a szovjet mintát követő iparosítás és kollektivizálás, továbbá hogyan adaptálták a rendszert a nomád viszonyok közé. A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben, a mongolok hosszú idő után végre valódi önállóságukat ünnepelhetik. A demokratikus átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés és a globalizáció azonban újfajta kihívások elé is állította az országot. Megindult egy markáns társadalmi és kulturális átalakulás, amelybe a szerző saját tereptapasztalataira is alapozva nyújt betekintést. Mára a mongol lakosság több mint kétharmada városban él, a vidéki népesség csökkenésével pedig fokozatosan háttérbe szorul az a hagyományos nomád életmód és kultúra, ami az évszázadok során meghatározta a mongolokat, de ma is fontos hivatkozási pont és identitásuk egyik alappillére.

This book is included in DOAB.