A Báthory-család széptudományú udvari költőjének, a „vidám és játszi elméjű” Hunyadi Ferencnek (1550?–1600) a nevét elsősorban a trójai háború történetét elbeszélő, magyar nyelvű históriás ének szerzőjeként ismerjük, miközben latin nyelvű költői életműve teljesen ismeretlen és feldolgozatlan maradt. Pedig mély, humanista műveltséggel bíró tudós költőnk életművének fontosságát mutatja az a tisztelet is, amellyel kortársai – mint „új, hun Vergiliust” – övezték. Irodalomtörténetünk kevés ilyen méretű és jelentőségű, elfeledett költői életművet ismer a 16. századból. Jelen kiadás ezt a kultúrtörténeti adósságunkat igyekszik törleszteni a magyar és erdélyi humanista irodalom felé.

This book is included in DOAB.