Az Influencing Beckett / Beckett Influencing három szerkesztője, Dr. Rákóczy Anita (Károli Gáspár Református Egyetem), Dr. Mariko Hori Tanaka (Aoyama Gakuin Egyetem, Tokió) és Dr. Nicholas Johnson (Trinity College, Dublin) úgy határozták meg a könyv szerkezetét, hogy három fő részre tagolódjon. Az első fejezetben (Influencing Beckett) kapnak helyet azok a fejezetek, amelyek azt vizsgálják, hogy milyen képzőművészeti, filozófiai, irodalmi színházi és filmes hatások mutathatóak ki Beckett munkásságában, többek között Patrick Armstrong: Samuel Beckett and the Sinic World (University of Cambridge, UK) és Laurens De Vos: The Theatricalization of Endgame as the Painterly World of Bram and Geer van Velde: Changing Perspectives in the Poetics of Cubism and Sartre’s Phenomenology (University of Amsterdam, The Netherlands) című írásaiban. A kötet második fejezete (Beckett Influencing) arra fókuszál, hogy mely huszadik századi és kortárs, főként színházi alkotókra volt Beckett meghatározó hatással. Ebben a részben kiemelkedő fontosságú Jonathan Bignell tanulmánya, “Random Dottiness”: Samuel Beckett and Harold Pinter on the London Stage in 1958 (University of Reading, UK); Rákóczy Anita Shoes That Are Left Behind – Gábor Tompa’s Beckett-Heritage című írása a nemzetközi hírű kolozsvári rendező, Tompa Gábor életművének Beckett-előadásait elemzi, aki többször vitt színre Beckett-drámákat magyar nyelven Visky András dramaturgiai segédletével, mint az összes többi rendező együttvéve a Godot-ra várva magyar ősbemutatója óta (Thália Stúdió, 1965). A kötet harmadik fejezete a Practitioner Voices címet viseli. Itt találhatóak többek között azok a szövegek, amelyek célja a magyar vonatkozású Beckett-rendezések, fordítások és kutatás nemzetközi szinten ismertté és elismertté tétele. Romhányi Török Gábor műfordító alkotóként vall tevékenységét elsődlegesen meghatározó Beckett-fordításairól, az út kezdetéről, amikor szótárból tanult meg angolul és franciául, hogy a szerző műveit olvashassa, majd Beckett-tel való levelezéséről, beszélgetéséről, és a tanulmányútról, amelyen a szerző támogatásával vett részt a readingi Beckett Archívumban az 1980-as években. Mesterházi Márton rádió-dramaturg pedig a Minden elesendők ősbemutatójáról ad első kézből származó beszámolót How We Made the Hungarian Version of Samuel Beckett’s All That Fall címmel, mert az előadás dramaturgja volt 1967-ben. Jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik a magyarországi Beckett-játszás történetével, sajátosságaival és jelenével kapcsolatban, ezért a kötetet hiánypótlónak tartjuk, és döntő lépésnek a nemzetközi kutatói platformon való megjelenés felé.

This book is included in DOAB.